Úgy tűnik felváltva érkeznek a jó történetek és a tragikusak... A most érkezett levél azzal szembesített, hogy milyen könnyű a megnövekedett hiteltörlesztések miatt csődbe jutni.
"Mit tegyen az ember, ha a válságra hivatkozva kirúgják a munkahelyéről, és nem tudja a hitelét törleszteni? Mondták: ha időben szólok a banknak, akkor nem lesz semmi gond. Elhittem. Kiderült, a banknak nincsenek egyedi konstrukciói válságkezelésre, mindenkit egy kalap alá vesznek, azaz nincs méltányosság, csak kőkemény behajtás. Az adósságbehajtó osztály állandó telefonos zaklatásai és megalázó beszólásai egyre nyomasztóbbakká váltak. A bank adósságkezelő rendszere úgy volt kialakítva, hogy nem lehetett rögzíteni más információt, csak azt, hogy az adós nem fizet. Türelmi időt kértem, a bank nem engedett, a PSZÁF-hoz beküldött kérvényt visszadobta a Felügyelet, mondván oldjuk meg a bankkal közösen. Sakk-matt. A Munkaügyi Központtól kapott munkanélküli járulék csupán három hónapig segítség az élethez, utána már alig valami. A munkák pedig nem akartak összejönni. Hogyan lesz tovább?
Úsztam az adósságokban, én, aki soha nem nyújtózkodtam tovább, mint a takaróm. Csupán annyi volt „bűnöm”, hogy mertem lakást venni, amibe 70 százalékos önrészt vittem, a többit hitelből oldottam meg. Biztos munkahelyem volt, úgyszólván nem számítottam rizikós ügyfélnek. A szolgáltatók a számlák nem fizetése miatt már a kikapcsolással fenyegettek, egyikük csupán 20 ezer forint elmaradás miatt vitte bíróságra az ügyet. Más szolgáltató is hajthatatlan volt, csak az elmaradt összeg kifizetése után volt kész tárgyalni. Jó ég! Miből? A kerületi családsegítőhöz még épp időben kerültem, kérvénybeadás és önrész befizetése után valamelyest törlesztésre kerültek a kifizetetlen számlák. Az önkormányzatnál közmunkás lettem, havi segélyt kapok, és feltétel, hogy bármilyen munkát el kell vállalnom.
A csúcspont persze az sms-ben(!) kapott bankhitel-szerződés felmondása volt, annak ellenére, hogy egy hónappal korábban még egy megalázó megbeszélésen abban állapodtunk meg, hogy fizetgetek, ahogy bírok. Kész! Itt a vége! Nincs tovább. Igaz, az ügyintéző úgy tájékoztatott, hogy a felmondott szerződésben szereplő összeg már nem változik, és a perköltségek sem engem terhelnek, hanem a bankot - a végrehajtótól kapott végzésből pont az ellenkezője derült ki, s az összeg addig emelkedik, amíg nem fizetem ki. Ügyfélhitegetés, félreinformálás és fenyegetések jellemezték az egész rémálmot. Mit tehet az, aki becsületesen próbál kilábalni?
Miután nincs egyebem, mint a lakóingatlanom, gyorsan eladásra kínáltam. Az ingatlanpiac haldoklása miatt most alig ér valamit, pedig nem kevésbe került a felújítása. Az ingatlanosok azonnal megrohantak a hirdetést látva és komoly jutalék ellenében ígérték, hogy sebtiben túladnak tulajdonom. Osztottam-szoroztam: végül nem maradt semmim.
Hogyan lehet mindezt túlélni? A barátaim mellém álltak, én pedig két éve küzdök: a létemért."
Levélírónk történetét igyekszünk ezután is követni és reméljük, hogy valahol a pozitív fordulat is megtörténik.