Amikor elkezdtem ezt a blogot nem gondoltam, hogy ennyi tarthatatlan helyzetet találok már a közvetlen környezetemben is. Sajnos úgy tűnik, a rossz helyzetek kialakulása nem is feltétlenül valamilyen környezeti katasztrófa, baleset következménye. Sőt a történeteket hallgatva kiderült, hogy sokszor elég egy-két rossz döntés, és a szerencsétlen helyzet máris teljes anyagi csőddé növekszik. Az Ember a Vízben viszont pont ilyenkor próbál segíteni azoknak, akiket elsodortak a problémák.
Mint mondottam, nem kellett messzire mennem az első történethez, elég volt a gyerekemet elvinni a helyi családi napközibe. A falu végén üzemelő intézmény - bölcsőde hiányában - a Csobánka szülők egyetlen lehetősége arra, hogy tipegőiket néhány órára egy megbízható, szeretetteljes gyerekfelügyeletet nyújtó, barátságos közösségbe szoktassák. A napközi működése természetesen összefonódik a mindennapokkal, a nyári hétvégék többsége is munkával telik. Gyermeknap, táboroztatás, bábszínházi előadások… csekély nyereséget hozó készségfejlesztő foglalkozások. Mindezt minimális pályázati pénzből, mindenféle polgármesteri hivatali támogatás nélkül.
A családias parasztházban üzemelő napközit vezető diplomás család a „kicsi vendégek” mellett 3 saját gyermekkel is büszkélkedhet. A férj kertépítéssel foglalkozik, a feleség mentálhigiénés szakemberként, nagy szeretettel felügyel az óvodai kort még be nem töltött gyermekekre.
Kívülről nézve idilli kép. Sajnos a válság begyűrűzött a több éve sikeresen működő családi napközibe is. A csőd felé számos apró lépés vezetett, a férj egyre ritkuló megrendelések miatt meggyengült bevételeket hozó vállalkozása még nem tűnt vészesnek, de az alattomosan növekvő közüzemi díjakat egyre kevésbé fedezték a bevételek. Ehhez hozzáadódott egy elromlott teherautó százezres nagyságrendű javítása és a mintegy felére olvadt bölcsis létszám, pedig a délelőtti órákért már fizetni sem kell. A kiadási oldalon támadt réseket növelte a téli tüzelő beszerzési költsége is, illetve a megnövekedett kölcsöntörlesztési kiadások.
A helyzetet végül egy elromlott bojler fejelte meg egy többszázezres kiegyenlítő számla megérkezésével. Az áramszolgáltató pedig nem alkuképes, hiába a védett fogyasztó, a kérlelés, a részletfizetési kérelem. A helyzet jelenleg nagyjából egy vesztes csata képét mutatja…
Tél, híváskorlátozott mobiltelefonok, csikorgó fogakkal kifizetett első 100 000 forintos részlet az áramszolgáltatónak, takarítói mellékállás és rettegés a további kiadásoktól. Támogatás nélkül.
Nem dőlt össze a házuk, nem sodorta el árvíz, mégis reménytelen a helyzetük… hiszen a történetük még a médiában sem szenzáció, így a figyelem szikrájára sem számíthatnak. Pedig nem sok hiányzik a kilábaláshoz, néhány százezer forint és egy kis jóakarat.
Keressük azokat az önzetlen támogatókat, akik hajlandóak lennének a csobánkaiak kedvenc családi napközijét kimenteni a bajból, akik úgy érzik, hogy képesek kisegíteni egy átlagosnak is mondható hazai alapítványt a kátyúból. S csak reménykedni tudunk abban, hogy akad az olvasóink között olyan, aki tényleg tud segíteni.
Időközben már érkezett is felajánlás... illetve kérés az irányba, hogy tegyük közzé a családi napközi bankszámla számát:
Életvirága Alapítvány
10103874-51748800-01000008
Budapest Bank
1%-hoz:
Életvirága Alapítvány
18707166-2-13
Természetesen továbbiakban is várjuk azokat a történeteket, segítségre várókat, akik meg szeretnék osztani a világgal nehéz helyzetüket, illetve azokat a történeteket is, amelyben arról olvashatunk, hogy miként sikerült egy nehéz helyzetből kilábalni.
címünk tövábbra is: emberavizben@gmail.com
